Mielőtt a logikát keresnéd ebben a döntésemben, hát itt olyan nincs!:D
Szép volt ez a mai nap. Fagyiztam, és végül kaptam egy Són-ölelést:)
Az ilyen pillanatokért szeretek élni.
Ami magamat is meglepett, hogy most már milyen könnyedén tudok beszélni ARRÓL.
Mármint, csak így simán eldaráltam nekik, és szemem se rebbent.
Pedig lélekben már a ralálra rímelő dologra vágytam...és örülök, hogy nem történt semmi.
Szóval, örülök, hogy most jó dolog élni:)
Igazából akkor nagyon padlón voltam, de az elmúlt 1 évben rohadt sokat szenvedtem. De nem adom meg senkinek az örömöt, hogy leírjam, miért.
Aztán megismertem ezeket a csodálatos embereket (osztályomat), és kezdett minden rendbe jönni. Tudtam emberekben bízni, sőt, közel engedni magamhoz. (néha túlságosan is:D)
Bár az elmúlt évnek is volt előnye. Lelkiegben óriásit fejlődtem.
Bár inkább ne kellett volna, de már ez olyan mindegy.
Szóval a csodálatos embereknél tartottam:)
Tényleg nagyon jól éreztem/érzem magam velük:) És szépen megismertem csodálatos embereket más osztályokból. És meglepetésemre csodálatos tanárokat is. Sokat fejlődtem általuk. Bár ez a csodálatos tanárok eléggé furi az én számból. Mivel pedagógusok sarjai/leszármazottai vagyok.:D
És én mindig arra törekedtem, hogy észrevegyék a többiek: a tanár is ember.
Mert tényleg rossz nekünk, hogy ha a tanár feleltet, vagy dogát irat, és nem lesz jó jegyünk, ezáltal utálni fogjuk és szétszivatjuk, de az sem jó, amikor anyukám hazajön hulla fáradtan, és teljesen összeomolva meséli, hogy a mai nap során hány gyerek akasztotta ki, ezen felhergeli magát, hogy biztos sz@r tanár, és rajtunk tölti ki az idegességét.
pedig könyörgöm, anyám csak szolfézst tanít, és akinek nem megy, azt sem utálja, mert miért utálná. Mindenkit szeret, és mindenkivel jóindulató és kedves.
A többi tanár sem másmilyen. Legalábbis többségben. Szerintem nagyon kevés tanár van, akik nem valóak pedagógusi pályára. Sajnos azért van. De az esetek nagy részében nem a tanár utál Téged, csak már nagyon fáradt és rossz kedvű. Innen is látható, hogy ember:D
Foggalmam nincs, hogy jutottam el idáig.
Ajánlott bejegyzések:
A bejegyzés trackback címe:
Kommentek:
A hozzászólások a vonatkozó jogszabályok értelmében felhasználói tartalomnak minősülnek, értük a szolgáltatás technikai üzemeltetője semmilyen felelősséget nem vállal, azokat nem ellenőrzi. Kifogás esetén forduljon a blog szerkesztőjéhez. Részletek a Felhasználási feltételekben és az adatvédelmi tájékoztatóban.
Kommentezéshez lépj be, vagy regisztrálj! ‐ Belépés Facebookkal